Napelem telepítéssel kapcsolatos átfogó környezetvédelmi jogi útmutatónk hasznos olvasmány minden vállalkozás és magánszemély számára, akik ilyen beruházást fontolgatnak kicsiben vagy nagyban. Blog cikkünkben válaszolunk az ügyfeleinktől leggyakrabban kapott kérdésekre.
A Fővárosi Önkormányzat kérésére az EMLA Egyesület munkatársa, Dr. Gajdics Ágnes tanulmányt készített a napelem telepítés jelenlegi fővárosi szabályozásáról, illetve a megújuló energia ezen formája gyorsabb terjedésének adminisztratív és egyéb akadályairól. A tanulmány alapján praktikus összefoglalót készítettünk mindenki számára, aki akár háztartása, akár vállalkozása villamos energia igényének fedezését legalább részben napelem segítségével szeretné megoldani.
Milyen energiagazdálkodással kapcsolatos fő szempontokat kell átgondolni, mielőtt napelemet telepítünk, illetve milyen költségekkel kell számolnunk?
Az 50 MW alatti teljesítőképességű napelemeket magánszemélyek és gazdasági társaságok is létrehozhatják energiaköltségeik visszafogása érdekében. Ezek között igen sok a háztartási méretű kiserőmű is, amelyek üzembe helyezése jelenleg több adminisztratív és egyéb akadályba ütközik a csiszolatlan jogi környezet miatt. Az alábbi kihívások leküzdéséhez és a legmegfelelőbb technikai és jogi megoldás megtalálásához mindenképpen szakértő igénybevétele javasolt. A főbb kihívások, amelyekkel egy ma induló napelem telepítési projekt során szembe kell nézni:
- Az elosztói engedélyes (az elektromos hálózat üzemeltetője) Magyarországon ma gyakran megnehezíti a napelem üzemeltetőknek a hálózathoz történő csatlakozást.
- Sokszor határoznak meg a jogszabályok szakmailag nem kellően alátámasztott, viszont költséges műszaki követelményeket, mint például új mérőhely létesítése minden új napelem esetében.
- 04.30-tól egy fázison csak legfeljebb 2,5 kW-os teljesítményű inverterrel (egyenáramból váltakozó áramot előállító kapcsolás) lehet benyújtani csatlakozási kérelmet a központi rendszer szolgáltatójához, efelett már két fázisra van szükség. Egy 2,5 kW teljesítményű inverter legfeljebb 3 kW napelem rendszer táplálására alkalmas, ez pedig nem mindig tudja fedezni egy családi ház energiaigényét. Kisebb költséggel jár a napelem telepítésekor több fázist kiépíteni, mint később a már meglévő szerkezetet újabb fázisokkal bővíteni.
- Egy kiserőmű gyakran a nagyfogyasztók igényeit nem képes kielégíteni, ezért több ilyet is kialakíthat ugyanaz a felhasználó. Minden egyes engedélyt azonban külön-külön, napelemenként kell beszereznie a felhasználónak és ugyanígy kell megfizetnie az eljárási díjakat is.
Milyen elszámolási rendszerben számolhatunk az energia költségekkel és kikkel kell előzetesen egyeztetni?
Ha napelemet telepítettünk (és ezzel magyar terminológia szerint „termelő-fogyasztóvá”, európai uniós terminológia szerint „aktív felhasználóvá” váltunk), az erőművünket rá kell kapcsolnunk a központi hálózatra. Ha az általunk napelemmel termelt energia nem fedezi a szükségleteinket, plusz energiát vételezhetünk a központi rendszerből. Ha a napelemünkkel viszont energia felesleget is képesek vagyunk előállítani, eladhatjuk a többletet a központi hálózat működtetőjének. Elképzelhető, hogy a későbbiekben magánszemélyek is kereskedhetnek majd egymás között energiafeleslegükkel, ennek jogi keretei azonban jelenleg még nem kerültek kimunkálásra.
Az energia vételezéssel és -eladással kapcsolatban jelenleg kétféle elszámolási rendszer létezik: az ún. „szaldó-” és a „bruttó elszámolási rendszer”. A termelő-fogyasztóknak előnyös és Magyarországon jelenleg általános szaldó elszámolási rendszerben napelem telepítőként azonos áron adjuk el az általunk megtermelt többlet energiát és vásárolhatunk energiát a központi rendszerből. A bruttó elszámolási rendszerben drágábban vásárolhatunk villamos energiát, mint amennyiért a megtermelt energia feleslegünket átveszi tőlünk a központi rendszer. A közelmúltban jogalkotói szinten komolyan felmerült Magyarországon a bruttó elszámolási rendszer meghonosítása, amely sokakat visszatartott a napelemes beruházásoktól. Jelenleg a bruttó elszámolás lekerült a napirendről, de bizonytalansági tényezőként továbbra is jelen van a köztudatban.
Elméletileg van lehetőség arra, hogy egy napelem telepítő olyan ingatlanon állítson elő napenergiát, amely valaki más tulajdonában áll. A napelem telepítő viszont ekkor is csak a saját termelő-fogyasztói csatlakozási pontján cserélhet villamos energiát a központi rendszerrel, így ez a lehetőség a gyakorlatban mégis korlátozott.
Az ún. „megújuló energia-közösség” (MEK) egy új jogi fogalom a napelem gazdálkodás területén. Ez nem más, mint egy szövetkezeti, vagy non-profit gazdasági társaság formában működő gazdálkodó szervezet, amelyet tagjai megújuló forrásból előállított villamos energia termelése, tárolása, vagy megosztása céljából hoznak létre az alapító okirat elfogadásával. Társasházak, lakásszövetkezetek vagy közös tulajdonú ingatlanok esetében az adott ingatlan több napelem telepítője megújulóenergia-közösséget hozhat létre úgy, hogy lényegében megállapodnak egymással az energiahasználat megosztásáról, valamint kijelölnek egy képviseletükre jogosult személyt. Az ilyen innovatív megújuló energia-közösségek létrehozását jelenlegi és jövőbeli állami, illetve EU-s támogatások is segíteni fogják.
Milyen pénzügyi forrásokra lehet építeni?
Magyarországon jelenleg nem a jogi szabályozás néhány bizonytalan eleme, illetve az adminisztratív kihívások jelentik a legfontosabb akadályozó tényezőt a napelemesítés szempontjából, hanem az ezen beruházások elindításához szükséges pénzügyi háttér hiánya. Az általában millió forintos nagyságrendre rúgó költségeket számos magyar háztartás nem tudja kigazdálkodni. A gazdasági társaságoknak pedig bár gyakran megvannak pénzügyi lehetőségei napelem telepítésre, azonban ezzel párhuzamosan az energiaigényük is lényegesebben nagyobb.
Ezeknek a tényezőknek az ellensúlyozásában fontos szerepe van az államnak, illetve az önkormányzatoknak. Jelenleg is számos napelemek telepítését támogató pályázati forrás érhető el Magyarországon és ezek számának növekedésével számolhatunk a következő években is. Európai Uniós forrásokból is elérhetőek különböző konstrukciók a napelemek létesítésének ösztönzésére akár támogatás, akár kedvezményes kamatú hitel formájában. Egyáltalán nem kell tehát kizárólag saját pénztárcánkra hagyatkoznunk, amennyiben a megújuló energia irányában kívánunk nyitni. Érdemes azonban körültekintően eljárnunk az igénybe vett pénzügyi hozzájárulás kiválasztásakor, mert a konkrét pályázattól, illetve pénzügyi konstrukciótól is függ, hogy pontosan milyen feltételekkel és mekkora mértékű hozzájárulást kaphatunk a beruházás költségeihez.
Az anyagi vonzatok tekintetében mindenképpen át kell gondolni a beruházás megtérülésének kérdését is. Mivel a naperőművek érzékelhetően csökkentik a rezsiköltségeket, akár néhány éven belül nyereséges beruházássá válhat egy háztartási méretű napelem üzembe helyezése is.
Milyen alapvető szabályok vonatkoznak a napelem telepítésre a fővárosban és az ország más területein?
A napelemek telepítésének keretszabályait a villamosenergiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, valamint végrehajtási rendeletei rögzítik. Mindemellett a napelem telepítésre kiszemelt település építési szabályzatát, településképi rendeletét, valamint esetlegesen településképi arculati kézikönyvét kell figyelembe venni, mielőtt napelemet telepítünk Magyarországon. Ez utóbbiak közül az első két jogforrás kötelező jogszabály, míg az arculati kézikönyvek iránymutatást, ajánlást adnak napelemek telepítésével és üzemeltetésével kapcsolatban.
Budapest esetében speciális a helyzet, ugyanis a Főváros és annak minden egyes kerülete is elfogadott egy-egy építési szabályzatot, településképi rendeletet, valamint településképi arculati kézikönyvet. Nagyon fontos azonban figyelembe venni azt, hogy a napelem telepítésre kiszemelt terület mely önkormányzat igazgatása alatt ál. A közvetlen fővárosi igazgatás alatt álló területeken (például Margit Sziget) a Főváros, máshol az adott kerület szabályzatai lesznek irányadóak. Egyelőre nem mindegyik fővárosi kerület településrendezési koncepciójában kapott helyet a napelem telepítés, a vonatkozó szabályok és iránymutatások gyakran hallgatnak vagy csak közvetetten tesznek említést erről az energiaforrásról.
Milyen további részletszabályok vonatkoznak ránk, amikor napelemet telepítünk?
A napelemek telepítése előtt az adott településen betartandó építésügyi szabályok mellett figyelembe kell venni más környezetvédelmi, mezőgazdasági, valamint kulturális örökségvédelmi részletszabályokat is.
Amennyiben a napelemmel fedett terület eléri a 2 hektárt (vagy természetvédelmi területen a 0,5 hektárt), előzetes környezeti vizsgálatot kell lefolytatni. Ennek érdekében a beruházónak be kell nyújtania a környezetvédelmi hatóság felé a beruházás előzetes környezetvédelmi dokumentációját. A hatóság a dokumentáció alapján felméri a várható környezetvédelmi hatásokat és ennek figyelembevételével dönt a környezethasználati engedély megadásáról vagy arról, hogy feltételhez köti a telepítést.
Ha termőföldön történik a napelem telepítés és üzemeltetés, az a termőföld ún. „más célú hasznosításának” minősülhet. Ilyen eset például, ha a beruházás következtében az adott termőföld ingatlan korábbi művelési ága gyümölcsös volt, azonban a napelem telepítés következtében gyümölcs termesztésére tovább nem hasznosítható. Ilyen esetben a termőföldvédelmi hatóság engedélyére van szükség a művelési ág hivatalos megváltoztatásához. A termőföldön telepített kisebb teljesítményű erőművekre vonatkozó előírások az utóbbi időben sokkal rugalmasabbá váltak, így ha a termőföld megművelője (tulajdonosa vagy földhasználója) létesít egy legfeljebb 0,5 MW névleges teljesítményű kiserőművet, nincs szükség engedélyeztetési eljárásra és nem kell földvédelmi járulékot sem fizetni. A földvédelmi járulékot általános esetben az ingatlan tulajdonosának kell egy összegben megfizetnie termőföld más célú hasznosítása esetén, összegét a területileg illetékes földhivatal állapítja meg. További könnyítések lettek érvényesek az átlagosnál rosszabb minőségű termőföldeken telepített napelemekre, valamint az ún. agrofotovoltaikus rendszerek telepítésére nézve is. Az agrofotovoltaikus rendszerek (agroPV vagy APV) olyan energetikai és agrár megoldások, ahol egyazon földterületen történik mezőgazdálkodás és fotovoltaikus napelemekkel való villamosenergia-termelés.
Jelenleg nincsenek külön ösztönzők napelemek barnamezős beruházásokkal történő telepítésére mezőgazdasági területen.
Az 500 millió Forint feletti értékű nagyberuházások esetében kötelező az előzetes régészeti dokumentáció elkészítése, ezen felül számos régészeti és műemlékvédelmi szabály is korlátozza napelemek üzembe helyezését.
Milyen szakértői segítségre építhet?
A fenntartható energiagazdálkodás kialakítása mindannyiunk közös érdeke. A SimpLEGAL elkötelezett csapata szívesen áll rendelkezésére mindazoknak, akiknek jogi szakértői segítségre van szükségük napelemek finanszírozására vonatkozó pályázatokkal, napelemek létesítésével összefüggő engedélyeztetési eljárásokkal vagy bármilyen napelemek üzemeltetésével kapcsolatos kérdéssel összefüggésben.
A borítókép forrása: Adobe Stock
