Számos könnyen hozzáférhető jogi eszköz áll rendelkezésünkre Magyarországon, ha úgy érezzük, hogy sérül az egészséges környezethez való alkotmányos jogunk, vagy tenni szeretnénk az egészségesebb és tisztább környezetért, a jövő generációkért. Blogbejegyzésünkben kitérünk a zöld ombudsman, az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága eljárása kezdeményezésére, valamint a környezetvédelmi szempontból aggályos helyi önkormányzati rendeletek elleni jogorvoslati lehetőségekre is.
A fenntarthatósággal kapcsolatban jelenleg még kevéssé épült be a köztudatba, hogy egyénileg nem csak az életvitelünk átalakításával, hanem a megfelelő jogi lépésekkel is csökkenteni tudjuk a Földre, szűkebben a közvetlen környezetünkre nehezedő emberi terhelést. Magyarországon például bárki eljárási díjaktól és illetékektől teljesen mentesen, ingyenesen fordulhat beadvánnyal az alapvető jogok biztosának (általános ombudsman) egyik helyetteséhez, a jövő nemzedékek szószólójához – közismertebb nevén a „zöld ombudsmanhoz” – annak érdekében, hogy egy-egy egészséges környezethez való alkotmányos jogunkat hátrányosan érintő környezetvédelmi ügy kivizsgálását kezdeményezze. De hogyan is zajlik pontosan ez az eljárás, mire lehet számítani, miután a jövő nemzedékek szószólójának tudomására hoztuk az egészséges környezethez való jog sérelmét okozó visszásságot?
ZÖLD OMBUDSMAN
A zöld ombudsman a rendelkezésére álló hivatali apparátus segítségével lebonyolított vizsgálat eredményeként egy jelentést tesz közzé, amelyben ismerteti álláspontját a megjelölt visszássággal összefüggésben, illetve azonnali állami intézkedéseket is kezdeményez, amennyiben azokat az egészséges környezethez való alkotmányos jog érvényesítése érdekében szükségesnek tartja. Fontos tudni ezzel kapcsolatban, hogy a jövő nemzedékek szószólója eljárásának ereje abban rejlik, hogy az érintett állami szervek, intézmények, cégek a javaslataikat általában komolyan szokták venni, már csak a jó hírnevük védelme érdekében is. Amikor a zöld ombudsman nyilvánosságra hozza a jelentését, arról a sajtó rendszerint beszámol, így a szélesebb közvélemény számára is ismert lesz, ha a szószóló egy-egy környezetvédelmi ügyben állami szervekre vagy beruházásokra vonatkozóan elmarasztaló megállapításokat tesz. A nyilvánosság így az egyik legfontosabb fegyver a szószóló kezében.
A zöld ombudsman eljárásától tehát kézzelfogható eredmények várhatóak, amelyet mi sem bizonyít jobban, mint hogy egyes beruházások, gyárak létesítése környezeti hatásainak vizsgálatával rövid úton eredményesen generált az utóbbi években változásokat annak ellenére, hogy nincsen hatásköre közvetlenül orvosolni a jogsérelmeket, azaz ténylegesen nem rendelkezik az egyes ügyekben döntési jogosultsággal. Ennek egyik jó példája, hogy
állampolgári kezdeményezés nyomán az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek szószólója 2020 januárjában közösen javasolta az agrárminiszternek, hogy vizsgálja felül a környezetvédelmi törvény azon rendelkezését, amely lehetőséget adott a települési önkormányzatoknak a zöld hulladék, így például az avar kerti égetésének helyi szintű szabályozására.
Az általános és a zöld ombudsman is egyetértett az állampolgári indítvánnyal abban, hogy az avar és kerti hulladék égetése súlyos környezeti károkat okoz, ráadásul rendkívül tűzveszélyes is. A közös jelentés eredményeként 2021 januárjától az ország teljes területén egységesen tilos lesz a zöld hulladék szabadtéri égetése. Szintén 2020 januárjában foglalkozott a szószóló egy nagyfeszültségű távvezeték ügyével, és megállapította, hogy a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok nem kellően részletesek. Az agrárminiszter jelezte, hogy egyetért a megállapítással, és jelenleg is zajlik a szabályozás pontosításának előkészítése.
Az eljárás szempontjából fontos tudni, hogy minden beadványt az alapvető jogok biztosának kell címezni, az egyes ügyekben ugyanis végső soron mindig ő fog hivatalosan eljárni. Ténylegesen azonban környezetvédelmi témákban hangsúlyos a zöld ombudsman, mint az alapvető jogok biztosa szakterületért felelős helyettesének előkészítő és javaslattevő szerepe.
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
Jelenleg kétféle úton érhetjük el azt, hogy az Alkotmánybíróság foglalkozzon az egészséges környezethez való alkotmányos jogunkat hátrányosan érintő környezetvédelmi üggyel.
Egyrészt indíthatjuk a kezdeményezésünket az alapvető jogok biztosának írt levéllel, amelyben alkotmányjogi érvekre hivatkozva javasolhatjuk az Alkotmánybírósághoz fordulást magának a biztosnak, ugyanis az ombudsman rendelkezik közvetlen indítványozási jogosultsággal az Alkotmánybíróság felé. Az eredményes kezdeményezéshez természetesen egy jogi szempontból megalapozott beadványra van szükség, amelyben arra kérjük az alapvető jogok biztosát, hogy alkotmányjogi érveinkre tekintettel fontolja meg azt, hogy indítványozza az Alkotmánybíróság előtt valamely, a jövő nemzedékek jogait hátrányosan érintő jogszabály alkotmányossági felülvizsgálatát.
Az Alkotmánybíróság eljárását emellett akkor is kezdeményezhetjük, ha már bírósági eljárást indítottunk egy olyan környezetvédelmi ügyben, amikor valaki minket személyesen érintő környezeti kárt okoz vagy okozott, esetleg folyamatosan ellehetetleníti az egészséges környezethez való jogunk érvényesülését. Az Alkotmánybírósághoz ebben az esetben ismét kétféle módon juthat el az ügy. Ha a bíró úgy ítéli meg az előterjesztett jogi érveink nyomán, hogy az adott ügyben alkalmazandó jogszabály az Alaptörvénybe ütközik, felfüggesztheti az ügyet és alkotmányossági szempontból vizsgálatot kérhet az Alkotmánybíróságtól. A mi saját, egyéni, bíróság megítélésétől független lehetőségünk az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére akkor nyílik meg, amikor a bíróság döntése jogerőssé vált. Ekkor a jogerős bírói döntéstől számított 60 napon belül alkotmányjogi panaszt nyújthatunk be az Alkotmánybírósághoz, és megtámadhatjuk a rendes bíróság ítéletét azon az alapon, hogy a döntés Alaptörvénybe ütköző jogszabály alkalmazásán vagy egyébként alkotmányos jogszabály Alaptörvénnyel ellentétes értelmezésén alapul.
A bíróságok érzékenysége a környezetvédelmi ügyekre szerencsére folyamatosan növekszik, ezért lehet számítani rájuk az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésével kapcsolatban már a jogerős ítélet meghozatala előtt is. Erre jó példa az a
közelmúltbeli, 2018-as környezetvédelmi sikertörténet, amikor a Hungaroring autóverseny-pálya túlzott zajkibocsátása nyomán a környékbeliek által indított perben a bíró felfüggesztette az eljárást, és azzal a kérdéssel fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy vajon alkotmányos-e az a jogszabály, amely a nemzetközi licenccel rendelkező autóversenypályák üzemeltetőinek bizonyos napokra az általánosan megengedettnél jóval nagyobb zajkibocsátást engedélyez.
Az Alkotmánybíróság végül kimondta, hogy mivel a jogalkotó nem a lehető legenyhébb eszközt választotta az egyébként legitim cél eléréséhez, így ellentétes az Alaptörvénnyel az érintett miniszteri rendeletnek az a rendelkezése, hogy évente egyes meghatározott napokon felmentést ad a zajkibocsátási határértékek betartása alól.
Az alkotmányjogi panasz egy speciális formájával is élhetünk, ha egy hatályba lépő új jogszabály (törvény, kormányrendelet, önkormányzati rendelet stb.) alkalmazása közvetlenül (azaz például bármilyen bírósági vagy hatósági eljárás nélkül) valamely alapvető jogunk sérelméhez vezet. Ebben az esetben megtámadhatjuk az új jogszabályt a hatályba lépését követő 180 napon belül alkotmányjogi panasz benyújtásával. Az önkormányzati rendeletek jogszerűségi vizsgálata kivételes, ugyanis azt nem az Alkotmánybíróság, hanem a Kúria önkormányzati tanácsa végzi. Az alkotmányjogi panasz ezen rendkívüli formájának egyelőre még nincs kiforrott gyakorlata Magyarországon, ezért mindenképp javasolt környezetvédelmi jogi szakjogász ügyvéd segítségét kérni egy ilyen fajta kezdeményezéshez.
EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA
A hazai jogorvoslati fórumok döntéseivel nem merülnek ki egészséges környezethez való jogunk érvényesítésének eszközei. A rendes hazai jogorvoslati lehetőségek kimerítése után fordulhatunk a Strasbourgban működő Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB), amely előtt az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt emberi jogaink állam általi megsértésére hivatkozhatunk és igazságos elégtételt, kártalanítást követelhetünk. Az eljárással kapcsolatban fontos tudni, hogy a legújabb strasbourgi gyakorlat fényében a rendes hazai jogorvoslati lehetőségek kimerítése mint követelmény már azt is feltételezi, hogy az EJEB-hez fordulás előtt alkotmányjogi panaszt is nyújtottunk be az Alkotmánybírósághoz.
Az Egyezmény ugyan kifejezetten nem tartalmazza az egészséges környezethez való jogot mint külön nevesített jogot, de az élethez, a tulajdonhoz, illetve a jogorvoslathoz való emberi jog, valamint a magánszféra védelme kapcsán is a nemzetközi testület elé kerültek már környezetvédelmi ügyek.
Egy török állampolgár kérelmezőnek például az élethez, a tulajdonhoz és a jogorvoslathoz való joga sérelme miatt jelentős összegű kártalanítást ítélt meg az EJEB, amiért a helyi hatóságok nem tették meg a tőlük elvárható intézkedéseket a tudományos szakvélemények alapján a közeli szeméttelepen előrelátható metánrobbanás elkerülése, illetve következményeinek mérséklése érdekében, aminek következtében a kérelmező elveszítette házát és több családtagját is.
Jelenleg is Strasbourg előtt van a Nápoly melletti gigantikus illegális szemétteleppel kapcsolatos beadvány, amelyben a kérelmező emberi jogként a magánszférájának védelmére hivatkozott.
JOGORVOSLATOK HELYI ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSEI ELLEN
Nemcsak törvények, kormányrendeletek és más országos hatályú jogszabályok, hanem a helyi önkormányzatok rendeletei is tartalmazhatnak környezetvédelmi szempontból aggályos szabályokat. Ennek egyik fentiekben említett példája volt, amikor – az egységes országos tilalmat megelőzően – avar és kerti hulladék égetéssel kapcsolatban törvényi felhatalmazás alapján az egyes önkormányzatok eldönthették, hogy a területükön engedélyezik-e az avar égetését és amennyiben igen, milyen feltételekkel. A helyi önkormányzatok Alaptörvény rendelkezéseivel ellentétes rendeleteit az Alkotmánybírósággal vizsgáltathatjuk felül. Törvénybe vagy más, alacsonyabb szintű jogszabályokba ütköző helyi önkormányzati rendeletek jogszerűségével a Kúria foglalkozik. A Kúria eljárását ugyanolyan módokon kezdeményezhetjük, ahogy azt fent egyéb jogszabályok kapcsán bemutattuk. Kezdeményezhetjük az önkormányzati rendelet ügyében természetesen az alapvető jogok biztosának a vizsgálatát vagy javasolhatjuk az ombudsmannak azt, hogy ő forduljon az ügyben az Alkotmánybírósághoz. Amennyiben peres szakaszban jár az ügy, a bíró maga is kezdeményezheti a jogszabály alkotmányossági vizsgálatát abban az esetben, ha az alkalmazandó helyi önkormányzati rendelet Alaptörvénybe vagy más jogszabályba ütközik. Ebben az esetben az eljárás felfüggesztése mellett a bíró az Alkotmánybíróság állásfoglalását kérheti az Alaptörvénnyel ellentétes önkormányzati rendelet esetén, illetve a Kúriához fordulhat, ha az önkormányzati rendelet más országos hatályú jogszabállyal ellentétes.
ÖSSZEGZÉS
Az egészséges környezethez való alkotmányos jogunk érvényesítésére a jogi eszközök széles tárháza áll rendelkezésünkre Magyarországon, kezdve a zöld ombudsmanhoz fordulástól az igazságos elégtétel követeléséig az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt. Bár a fentiekben sorolt alkotmányos környezetvédelmi jogérvényesítési eljárások többsége illeték- és költségmentesen elindítható, a környezetvédelmi jogi szakterület specialitásai miatt mindenképp javasolt környezetvédelmi jogi szakjogász ügyvéd segítségét kérni annak érdekében, hogy elérjük a kezdeményezéssel a várt eredményt.
A SimpLEGAL csapataként együttműködő partnerünkkel, az EMLA Egyesülettel együtt úgy gondoljuk, hogy közös célunk, érdekünk és felelősségünk bolygónk természeti erőforrásainak megőrzése a jövő generációi számára. Ennek érdekében működtetjük a fenntarthatóság szellemiségében környezetvédelmi jogi praxisunkat, amely örömmel áll rendelkezésre minden olyan ügyben, ahol veszélyben van az egészséges környezethez való alkotmányos jog érvényesülése a mindennapokban.
A borítókép forrása: Pixabay
