Mit hoz 2026. december 10. várhatóan a szoftverfejlesztőknek, illetve a digitális termékeket értékesítő vállalkozásoknak?
2026. december 10-től jelentősen átalakulnak a termékfelelősségi szabályok az Európai Unióban, így Magyarországon is. A változások különösen a digitális gazdaság szereplőit, így a szoftverfejlesztőket, illetve szoftveres megoldások szolgáltatóit érintik.
Mi változik a régi szabályokhoz képest?
A jelenlegi szabályozás szerint a 2026. december 9. előtt fejlesztett szoftverekre továbbra is a régi szabályokat kell alkalmazni: a fogyasztók csak szerződésszegéssel okozott károk megtérítését követelhetik, legfeljebb 5 éven belül, és csak akkor, ha a szoftver hibája szerződésszegésnek minősül. Ilyen esetekben a teljes kár megtérítésére jogosultak.
A várhatóan 2026. december 10-től hatályba lépő új szabályok azonban további lehetőségeket biztosítanak a fogyasztók számára, különösen a digitális termékek esetében. A szerződésszegéssel okozott kár megtérítésén felül most már új igényekkel is élhetnek, ha a szoftver hibája termékkárt okoz.
A hibás szoftverekből eredő termékkárokért a fejlesztők és gyártók: 3 éven belül perelhetők, ha a károsult tudomást szerzett a hibáról és a felelős személyről. Emellett a felelősség 10 évig fennáll a termék forgalomba hozatalától vagy használatba vételétől számítva és 25 évig is lehetőség van igényérvényesítésre, ha a személyi sérülés lappangó jellegű, és időközben eljárás indult.
Fontos megjegyezni, hogy a jogszabály-módosítást még nem fogadták el, így a pontos szöveg változhat. Az alábbiakban összefoglaljuk, amit jelenleg tudunk a tervezett változásokról.
Miért változnak most a termékfelelősségi szabályok és miért kerülnek fókuszba a digitális termékek?
A módosítások hátterében az (EU) 2024/2853 irányelv áll, amely hatályon kívül helyezi a korábbi 85/374/EGK tanácsi irányelvet, és modernizálja a termékfelelősségi szabályokat. Ennek megfelelően szükségessé vált a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) termékfelelősségi fejezetének átdolgozása.
A cél, hogy a jogi keret igazodjon: a körforgásos gazdaság modelljeihez, a digitális kor termékeihez és egyenlőbb versenyfeltételeket teremtsen az EU-n belüli és kívüli gyártók számára.
Emellett a módosítások célja, hogy megkönnyítsék a károsultak igényérvényesítését a gyártókkal szemben.
Milyen digitális termékeket érint majd várhatóan 2026. december 10-től a módosítás?
Az új szabályozás jelentősen kibővíti a „termék” fogalmát. Terméknek minősülnek e körben például: szoftverrel összekapcsolt termékek (pl. okosóra, robotporszívó, 3D nyomtató); digitális gyártási fájlok (pl. CAD tervrajzok, 3D nyomtatási sablonok, CNC vezérlőfájlok); szoftverek, beleértve a frissítéseket és fejlesztéseket is (pl. operációs rendszerek, firmware-ek, mobilalkalmazások).
Kivételt képeznek azok a termékek, amelyek nem kerülnek kereskedelmi forgalomba, például: nyílt forráskódú (open source) szoftverek; nonprofit célú fejlesztések; kizárólag belső használatra szánt rendszerek.
Az alkotórészként beépített szoftverek hibája esetén a felelősség nemcsak a szoftver gyártóját, hanem a végtermék gyártóját is terheli, amennyiben a szoftvert az ő ellenőrzése alatt álló termékbe építették be vagy azzal összekapcsolták. Ha a szoftver hibája okozza a termék meghibásodását, akkor a végtermék gyártója egyetemlegesen felel a szoftver gyártójával, kivéve, ha az utóbbi mikro- vagy kisvállalkozás, és a felek szerződésben kizárták a visszkereseti jogot.
Milyen új igényekkel élhetnek várhatóan a fogyasztók a szoftvergyártókkal, szoftverfejlesztőkkel szemben?
A fogyasztók jogérvényesítési lehetőségei jelentősen bővülnek. Szoftverhibákból eredő károkért felelősséggel tartozik a gyártó, a szoftverfrissítések és fejlesztések hiánya is felelősséget keletkeztethet. Ezen kívül a lelki egészség sérelme is bekerült a termékkár fogalmába és a fogyasztók adatvesztésből eredő károk megtérítését is követelhetik, ha az adatvesztés nem szakmai célú adatokat érint.
Példák a kárfajtákra: egy hibás szoftver miatt a robotporszívó kigyullad és lakástűz keletkezik; egy egészségügyi alkalmazás hibája miatt téves gyógyszeradagolás történik, egy okosotthon rendszer hibája miatt a biztonsági kamera nem rögzít betörést.
Fontos újdonság, hogy a termék hibáját és az okozott kár közötti okozati összefüggést bizonyos esetekben vélelmezni kell, például, ha a gazdasági szereplő nem adja át a releváns bizonyítékokat.
Mennyi idejük lesz várhatóan a fogyasztóknak az igényükkel élni?
Az igényérvényesítés általános határideje 3 év, amely akkor kezdődik, amikor a károsult tudomást szerezhetett a kárról, a termék hibájáról és a felelős gazdasági szereplőről. A jogvesztő határidő 10 év, amely a termék forgalomba hozatalának vagy használatba vételének napjától számítódik. Kivételes esetben, ha a személyi sérülés lappangó jellegű, a károsult legfeljebb 25 évig élhet az igényével, amennyiben időközben eljárást indított.
Hogyan lehet ezekre a várható változásokra felkészülni?
A SimpLEGAL digitális ügyvédi iroda ügyvéd csapata digitális termékeket értékesítő ügyfeleinek a szerződési feltételek ellenőrzésével és javításával, (pl. visszkereseti jog, felelősségi záradék), a termékfelelősségi auditok jogi értékelésével, illetve bármilyen digitális termékek értékesítésével kapcsolatos jogi kérdés megválaszolásával tud segíteni.
Emellett – kiberbiztonsági partnerünkkel együttműködve – akár a kiberbiztonsági követelményeknek való megfelelésben is támogatást tudunk nyújtani.
Ha szeretné felkészülten várni a várható jogszabályváltozást vagy bármilyen szoftverekkel, illetve digitális termékekkel kapcsolatos jogi kérdése merül fel, keressen minket bizalommal!
Kép generálva mesterséges intelligenciával – Microsoft Copilot
